A homéroszi eposzok, a Kalevala és a hindu eposzok mellett az izlandi Edda is azok közé a világirodalmi kincsesbányák közé tartozik, melyeket hozzáférhetővé kell tennünk az ifjúság számára. Különges, zordon, érdekes világ tárul az olvasók elé, a kietlen sziklák között élő óriások harca a jóindulatú, meleget, napfényt és bő termést adó istenek, az ászok ellen. Megjelenik előttünk a hatalmas Ódin, a herkulesi erejű, mennydörgő Thor és Baldur, Ódin legkedvesebb fia. De itt ármánykodik Loki, a Bajkeverő, és találkozunk a gonosz Fenrir farkassal is, akit az istenek megláncolnak. G. Beke Margit tizenhét történetben foglalja össze az Edda mitológiai anyagát, kerek egészet alkot belőle: ott kezdi, amikor Ódin és két testvére megteremtik a világot, és ott fejezi be, amikor a szörnyű Világveszedelemben elpusztulnak az istenek is, hogy egy új, szebb világnak, bölcsebb isteneknek adják át a helyüket. A kötetet Bernáth István utószava, jegyzetei és magyarázatai, valamint gazdag, az izlandi őskor emlékeit bemutató fényképanyag teszik teljessé. A néprajz nem iskolai tantárgy. Nem is lesz azzá az esztendőről esztendőre gyarapodó tanulnivalók sorában. Hiába keressük az általános iskolai vagy gimnáziumi órarendekben. De mégis ott van az irodalomórán a népköltészetben, a népmesekincsben, a nagy magyar Írók falu- és parasztábrázolásaiban, a történelemórán a magyar őstörténetben, a földrajzórán a tájnevekben, a rajzórán a szép formájú cserépedények és szőttesek tökéletes kompozícióiban, az énekórán, mikor felcsendül a népdal. A mai fiatalok mohón keresik a népművészet nagy és erős forrásait, mentik a feledés elől értékeit. Nekik szól ez a könyv, hogy keresni tudják a még menthetőt, és megkülönböztetni a divatos, népies giccset az igazi értékektől. A kötet mintegy kétszáz képével, hiteles fotóival és grafikáival, bibliográfiájával ezt a célt szolgálja hittel és meggyőződéssel.